Gyakran látom, hogy az angolban használatos kifejezések amik a fonalvastagságot jelölik sok fejtörést okoznak magyarul. Egyrészt, nincsenek nagyon erre szavak magyarul. Másrészt, az angol szavak is kicsit zavarosak, szó szerinti fordításban nézve nem biztos, hogy sokra megyünk. Harmadrészt, és ez már egy másik poszt lesz, a méter/100 g nagyon különböző lehet, attól függően, hogy milyen anyagból van a fonal, és hogyan fonták. (A wpi posztot itt találjátok)
Ezeket a szavakat használom én is a fonalaim megjelölésénél, de ha például a ravelry-n néztek egy mintát, abban is ezzel jelölhetik meg azt a fonalat, amit javasolnak.
Vegyük sorra így ezeket a szavakat, a különböző standard vastagságokat, hogy kicsit könnyebb legyen navigálni a fonalvilágban. Vékonytól vastagig fogok haladni.
Lace weight- Csipkevastagság
WPI = 20+
Ez egy tágabb csoport, idetartozik minden, ami szupervékony. Nevét onnan kapja, hogy hagyományosan ez a vastagság kell csipkekészítéshez, ma már sok fonalat fel lehet használni csipkemintákhoz. A mostanában piacon lévő fonalak között 600-1600 m/100 g-osak a lace fonalak. Ha fonsz is, találkozhattál már a cobweb, azaz pókháló kifejezéssel, ez pontosan azt jelöli, hogy szuuuuper vékony, szinte inkább cérna. Mire használhatóak a lace fonalak? Vékony felső, ha van hozzá türelmed, kendők kötéséhez, horgolásához, foghatod együtt valamivel, hogy árnyald a színét, vagy vastagíts egy másik lace fonalat, de szőhetsz is vele. (Az én véleményem mondjuk az, hogy bármivel szőhetsz, de a legtöbben ezzel szőnek ha elmennek valahová szőni).
Fingering weight – 4 ply- zokni vastagság
WPI = 14-22
Ennek a neve okozza a legtöbb fejtörést, hogy de miért fingering?? Tudtommal ez egy tisztázatlan dolog, van aki szerint a francia fin grain-ből jön, ami azt jelenti, hogy finom szálú, de létezik másik magyarázat, miszerint valahol a skótoknál jelent meg az elnevezés, de igazából egzakt megfogalmazás nincs rá, se hosszra, se WPI-re. A kézzel festett fonalaknál ez a leggyakoribb kategória szerintem, mert annyira sokoldalúan felhasználható, se nem túl vékony, se nem túl vastag, gyakorlatilag bármelyik szezonra használható. Zoknifonalnak is szokták hívni, angolul is használják a sock yarn kifejezést, mert a kézzel kötött zoknik ebből a vastagságból készülnek leggyakrabban. De attól, hogy zoknifonal, attól még nem kell belőle zoknit kötni, gyakorlatilag tényleg mindenféle minta létezik erre a vastagságra. Angol területeken gyakran jelölik ezt a vastagságot a 4 ply elnevezéssel, ami szó szerint azt jelenti, hogy 4 ágú, 4 szálból épül fel a fonal. Régen standard vastagságú szálak voltak, ez a vastagság pedig 4 ilyen standard szálból állt össze. Ma már ez egyáltalán nem így van, egy zoknifonal is állhat csak 2 szálból, ezáltal kicsit más lesz a kötésképe, struktúrája is. Ettől még paradox módon az angolok 4 ply vastagságnak hívják, ez már inkább egy köznyelv, nem a fonal szerkezetét jelöli szigorúan.
Sport weight- Sport vastagság
WPI = 12-18
Ennek az elnevezése elvileg onnan jön, hogy “sportosabb” ruházatokhoz volt alkalmas. Igazából egy kicsit vastagabb a fingeringnél, de nem egy igazán vastag fonal még mindig. Olyan 300-360 m/100 g-ig találunk ilyet gyapjúból.
DK weight – DK vastagság
WPI = 11-14
Nem tudom, hogy magyarul van-e egyáltalán ennek megfelelője, ha van, akkor írjátok meg nekem! A DK a double knit azaz dupla kötés rövidítése, a fonal vastagsága pedik olyan, mintha a fingeringet vennénk duplán. (Ezen kívül van egy magyarázat miszerint pont a sport és a worsted közötti vastagság, így mindkettő helyettesítésére használható volt). Nevezik 8 ply-nak is (8 szálas), és light worstednek. Ezeket a fonalakat leggyakrabban vastagabb anyag eléréséhez használjuk, pl pulóvernek, vagy vastagabb sapkának. A nálunk található DK fonal a Colossus NSW, ami 225 m/100 g
Worsted weight
WPI = 9-11
Itt a névnél van egy csavar, ez ugyanis egy vastagság is, és egy fonási technika is. Úgy tűnik, hogy a név egy hely nevére utal, Worsteadre, ahol ilyen vastagságú fonal volt a jellemző. Ráadásul még az aran is ugyanez a kategória, bár van ahol az aran egy picit vastagabb fonalat jelől, van ahol pedig a DK vastagságra hajaz inkább a worsted. 166-200 m/100 g körüli gyapjúfonalak tartoznak ide. Felhasználása megegyezik a DK-val.
Bulky, Chunky
WPI = <9
Ez a kategória a legvastagabb, igazából elég tág csoport, minden ide tartozik ami az arannál vastagabb. A legvastagabb általam ismert gyapjúfonal 40 m/100 g, de általában olyan 50-100 m/100 g-ig tartoznak ide a fonalak. Mivel nagyon vastag, ezért nagy tűvel kötve igen haladós, de ugyanakkor általában kicsit több fonalat is vesznek fel ezek a darabok.
Mindezek után nagyon fontosnak tartom leírni, hogy ezek a méter/100 g adatok az általam ismert gyapjú fonalakra igazak, más anyagból egészen más számokat kapunk (pl a pamut rövid szálhossza miatt ugyanannál a vastagságnál rövidebb lesz). Emiatt fonal helyettesítésénél sokkal jobb, ha wpi-t azaz wraps per inchet használunk. Erről itt találsz több infót.
Emellett az, hogy melyik vastagság mihez jó, az teljesmértékben tőletek függ. Nem jön a fonalrendőrség, hogyha chunky-ból készül zokni, és akkor se ha lace vastagságból keszül pulóver. Nyilván, számolni kell vele, hogy melyik hogyan viselkedik, milyen anyagot fog adni (éljen a kötéspróba!!), de bármi készülhet bármiből! 🙂 Nekem az első zoknim például DK vastagságú akril fonalból készült, mert akkoriban azt találtam a fonalboltban. Szerencsére a minták között is rengeteg változat között válogathatunk, úgyhogy hajra!
Remélem ez segít kicsit eligazodnia fonalvastagságok kozott!
Köszönöm szépen számomra nagyon hasznos ez a kis összefoglaló